Nyári napsütés, hűvös szellő,
barátságok jönnek, mennek.
Az érzelmek változnak,
de elfeledni őket nem lehet!
--Latifah--
Mosoly, vaku, katt. Mosoly, vaku, katt. S kész is a világ legjobb képe....Ami a tökéletes mosollyal kezdődik és ezzel a tökéletes álcával fejeződik be. A legtöbb nap ebből áll. Hamis mosolyokból és ígéretekből. Mindenkinek akad egy meghatározó perc, óra, nap, vagy akár év. Nem tudni mi lesz, vagy, hogy-hogy fog végződni, de azt igen, hogy ki fog elbukni. Mindig a jó, mindig mi fogunk, még ha hülyén is hangzik és klisésen, de igaz. Mert, mi nem vagyunk kegyetlenek, nem tudnánk csak úgy keresztül taposni az embereken. Még ha fel is tesszük saját magunknak a kérdéseket:
Nekünk is ezt kéne tenni?
Ettől jobbak lennénk?
Figyelembe vennének minket?
Dehogy is! Miért kellene nekünk is álcát hordani? Nem lennénk jobbak, és ezt a szánalmasságot hagyjuk meg azoknak akik vevők rá! Lehet egyedül lennénk, de inkább akkor választom a magányosságot, mint, hogy egy olyan közösségbe kerüljek ami csak a negatív erőket tudnák átadni, nem azt amire szükségünk lenne. De, hé! Sosincs olyan, hogy ne lenne valahogy! Mindig történik körülötted valami, amit nem biztos, hogy észre veszel, pedig ott van az orrod előtt! Járj nyitott szemmel és megtalálod azt a valakit újra elhozza a fényességet és a csillagokat a világodba, azért, hogy elérje azt, hogy újra úgy ragyogjál, mint előtte, hogy bízz és remélj, mert ahogy a mondás is tarja, A LÁTSZAT NÉHA CSAL!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése